Keresés ebben a blogban

Betöltés...

2011. február 14., hétfő

diéta, egészséges életmód

Nem voltam egy "Norbi" gyerek sosem. Életmódban hasonlítottam sok sorstársamhoz, akik a munka és a család mellett örülnek ha pihenni tudnak, és persze szeretnek (nagyon szeretnek) jókat enni. Nem jut már szerep és idő a mozgásra. Pedig édesapám korai halála óta tudtam (8 éves voltam akkor) hogy az élet törékeny, és bármeddig is tartson -egy látszólag változatlan életforma-, az bármelyik pillanatban véget érhet. Én ebben nőttem fel, de nem sokat tettem ellene. Nem ittam és nem drogoztam viszont cigiztem elég fiatalon és elég sokáig, de 2005 nyarán azt is abbahagytam. Fiatal is voltam, mással voltam elfoglalva. Meg nem is voltam sokáig kövér, bár arra azért emlékszem, hogy már 20 évesen elkezdtem a különböző diétákat, persze sikertelenül. Visszanézve akkori fényképeimet mai szemmel nem látom magam kövérnek, és már értem miért mondta mindenki, hogy nem is vagy kövér, és hogy jól nézel ki. Szokták mondani hogy nehéz csontozatú. Állitólag anyai nagyapámtól örököltem. Ránézésre sokkal kevesebbnek látszom mint amennyit a mérleg mutat. Ez, és a környezetem elaltatta hosszú időre ezt a problémát, és szép lassan alattomosan egy 10-12 év alatt annyira elhíztam, hogy az már messziről is jól látszott. Nekem a testtömeg indexem 71kg-tól 89kg-ig normális. Pontos adatot nem tudok, de egy élményfürdő digitális mérlegére állva 124kg voltam és ez betette a kaput. Illetve apám 38 éves korában halt meg. És kimondatlanul is vártam, hogy vajon megérem e. És megértem. Csúnya kövér ember voltam, de megértem. Na akkor azt mondtam magamnak: Ha idáig eljutottam akkor még van esély. Egyébként is van 3 gyermekem, és minden vágyam, hogy nekik legyen apjuk, ne úgy mint nekem. És el kellett kezdenem szedni gyógyszert a magas pulzusomra, és az emelkedő vérnyomásomra. A pajzsmirigyem ugyan jól működik, de nőtt rá egy jóindulatú tumor, ami viszont változhat. Szóval éreztem hogy kezdődnek a bajok, és változtatni kell, méghozzá végérvényesen. Ezért 2007-ben már elkezdtem szép lassan egy új életformát élni. Eljártam egy héten 3x 1 órát úszni. És nem ittam több kólát csak lightot, és a kenyérről is leszoktam. Esténként kevesebbet ettem. Ezzel nem egészen egy év alatt, lementem 117kg-ra. Ez igen csekély, de a mozgás nagyon sokat segített. Egész más lett a közérzetem, jobban oda tudtam figyelni a tanításra. És akkor megérett a gondolat amit sok éven keresztül forgattam magamban: Leadom ezt a rengeteg fölösleget. 2008 május végén elkezdtem a tápanyag szétválasztó 90 napos kúrát, amit egy ételhordó cégtől rendeltem. Megoldottam a problémát, hogy mit egyek, mit ne stb. csak azt ettem amit hoztak. És rengeteg gyümölcsöt és zöldséget. Ezzel párhuzamosan kezdtem futni. Olyan július környékén. Gondolkodtam, hogy mi lenne az a sport ami mindent átmozgat, növeli az állóképességet, és persze fogyaszt! Ez a futás. Az emberek többsége nem szeret futni, én sem szerettem, de nem voltam abban az állapotban hogy válogathassak. Tudtam, hogy ez életmód váltás aminek első lépcsője csak a kúra. Így a mozgásra is úgy gondoltam már a kezdettől hogy ennek az életem részéve kell válnia. Miután nem kergetett senki, és a versenyszerű sportból is kinőttem már :) ezért a szempont a rendszeresség, és a legalább egy óra mozgás naponta. Egyszer mikor egy orvosi vizsgálatra vártam, akkor a kórház televízióján ment egy unaloműző információs újság. Abban olvastam egy akkor épp aktuális rákkonferencia konklúzióit, miszerint a rák esélye minimálisra csökkenthető rendszeres (napi 60perc) testmozgással. Ezt olyan komolyan vettem, hogy amikor elkezdtem futni akkor 7-8 hónapig minden nap mentem, ha esett ha fújt. Először 2,4km-t tudtam "lesétálni" és ez a kilók elhagyásával illetve a rendszerességnek köszönhetően mind jobb és jobb lett. a diéta 90 napja alatt 21kg-ot adtam le. Így 96kg lettem, és ismét kezdtem emberre hasonlítani. Elképesztő változás volt, nem csak fizikai értelemben. Betudtam kötni a cipőmet, az összes nadrágomat le kellett cserélni. Teljesen megszűnt a gyomorsavam. A diéta 3. hetében elhagytam a vérnyomás gyógyszert amit a mai napig sem kell szednem. A közérzet javulásáról már nem is beszélek....lehetne ezt vég nélkül sorolni. Az ember amikor fokozatosan elhízik, észre sem veszi, hogy mennyi minden elmegy az életéből. Csak akkor tűnik fel ha visszakaphatja ezeket a dolgokat. Hát én visszakaptam. Egy csomó dolgot. A futás teljesen beállt, bár sportolók azt ajánlották, hogy hetente 1 de akár 2 nap szünetet is tarthatok, így átálltam a heti 6 majd 5x-i futásra. Illetve ma már 4x, de ebből viszont már nem engedek. Szerintem a heti 3 alkalom kevés. Talán még a 4 is. Egy egy alkalommal 10km-t futok, ami elég megterhelő lévén nem vagyok már 20 éves. De nagyon jól esik. 2009-ben tovább fogytam a mozgásnak köszönhetően, így Szeptemberre beállt a 92kg-os súly. A diéta lejártával bizonyos elemeket megtartottam, olyanokat mint például azóta is délig csak gyümölcsöt eszem. Este 6 után nem nagyon. Kenyérféléket szinte alig. Ebédre továbbra is rendeltem és csak "fitness" kajákból. Tudtam, hogy a 92 még mindig túlsúly, de azt is tudtam, hogy a szervezetnek ez azért egy elég durva változás (sajnos az epém rá is ment) így a következő cél az volt, hogy ezt a súlyt megtartani, és egy pár év múlva tovább folytatni és megpróbálni beállítani a végső 82kg-os súlyt. Azt is tudtam, hogy a kezdeti lendület alább fog hagyni, és akkor jöhetnek a bajok. 2010-ben egy állandó testsúly ingázás mellett, nem sikerült a súlyomat megtartani és szép fokozatosan feljött 8kg. Ismét elértem 100kg-ot. Na ez kiverte nálam a biztosítékot, mert a súlymegtartás nem sikerült. Igazából ez nehezebb mint a diéta. A futásból is voltak kimaradozások. ezért idén 2011 Január elsején ismét elkezdtem diétázni és nagyon szigorúan lefutom a heti 4x10km-t. Február első hetére le is adtam a 8kg-ot. Először egy magam összerakott diétával kezdtem, de a második hét után úgy döntöttem, hogy elkezdem ismét a 90 napos diétát, és ezzel az idén megpróbálom elérni a 82kg-ot. majd ezután jön a legnehezebb feladat, ennek a súlynak a beállítása. De addig még van idő. Ezúttal nem rendelem, hanem magam állítom össze az étrendet, melyet nagyon élvezek, mert rendkívül jókat eszem. Tudom mit lehet és mit nem. Most itt tartok 32kg mínusszal, amelyek kisebb ingázások mellett harmadik éve tartok. Jól érzem magam, és azt kívánom, hogy mindenki akinek szükséges fogyni, annak is szülessen ilyen döntés a fejében, mert ezek a dolgok a fejben dőlnek el. Most már olyan dolgokra is merek gondolni, hogy milyen testi és szellemi minőségben fogom megérni az idős kort. És remélem hogy ez az életmód segíteni fog ebben. A kívánt testsúly beálltával valószínüleg több alkalommal fogok mozogni 5x 6x egy héten, de kevesebbet fogok futni (csak olyan 7km körül alkalmanként) és a futás alkalmanként kiváltja majd ismét az úszás vagy egy kis kondi, de az csak nagyon softosan....
Képek a kúráról
(2011 április 4.: 84,6kg)

4 megjegyzés:

  1. tanulságos, és elgondolkodtató...

    VálaszTörlés
  2. szia!
    én 2-szer egymás után csináltam meg a kúrát. Mondhatjuk, hogy sikeres volt, de sajnos lehet átestem a ló túloldalára. Még mindig nem érzem magam jól a bőrömben, pedig bmi szerint már a túlzott sovány kategóriába esem. kb 178 cm-rel vagyok 59 kg. kb 1 év 1 hónap alatt adtam le 61 kg-t.
    Gratulálok az eredményedhez és kitartást a kúrához :) Mindent az egészségért :)

    VálaszTörlés
  3. SZia!
    Gratula a kitartásodhoz!
    Mi is 2 hete kezdtük férjemmel a 90 naposat. Neki kicsit többet, nekem kicsit kevesebbet kell leadnom. Néha elég nehezen tartjuk, de alakul, ahogy a mérlegen látom. Én is futni kezdtem el, igaz a rendszeresség még nagyon hiányzik mert csak kb heti 1, max 2szer sikerült eddig elmennem, de remélem belejövök majd. A képeidet elnézve szerintem a futás mellé érdemes lenne beiktatnod egy kis erősítő edzést, nekem is ezt javasolta a barátnőm :) Remélem ezzel nem sértettelek meg!!!! Jó volt olvasni amit írtál, mert ez motivál abban, hogy én se hagyjam abba!!!

    VálaszTörlés